200. Kiss-Péterffy Márta: A lápi póc könyörgése
Hozzád száll e buborék…
Horgász! Ne fogj ki ma még!
Életem egy hal-álom.
Mért kívánnád halálom?
Kicsi vagyok, szálkás, tömör.
Nem fog el a pikkelycsömör?
Megsütnél tán pószpászban?
Ott lennék csak póc-pácban!
Nem ezért jött világra
Anyám kedvenc ikrája!
Nekem több lett kiszabva,
Hadd bújjak az iszapba!
Nézd, eltűntem! Se hal, se láp!
Keress mást, te „sehallselát”!
Cserébe, ha megúszom,
ígérem a mellúszóm
kulcsolom majd imára.
Hidd el, nem lesz hiába!
Hoppá, egy kis malőr!
Jön egy bükki halőr!
Szeme, nézd, hogy ragyog!
Naná! Védett vagyok!
Jelige: „Tarkabarka”