Apor Elemér | A Bükk csavargó útjain

(Rimaszombat, 1907 – Eger, 2000)

 

A Bükk csavargó útjain csavargunk

és elheverünk, hol int a Heregrét.

Köddé vált mögöttünk a város

és felszimatolunk

az ünnepi csendbe.

Jóság és tisztaság

seperte itt a fűvet,

olyan alattunk, mint

gyermeki bölcsők

puha gyolcsa.

Átmos bennünket az illat

az erdők mély lélekzete

emberek bántását, sebeinket

görgetik égi szappangomolyok.

Vékony szalonnát tűzünk

bicska hegyére

vastag örömmel,

tücsöknek, bogárnak bemutatkozunk

teleszedjük napfénnyel

tenyerünket.

S ha megtérünk este szobánkba

és egymásra nézünk

beszédünk széljárta szó

csókunk madárlátta csók