Fenn az égen felhő jár,
Villám csattan, esik már.
Lenn a szomjas erdő várja,
Hogy lehulljon adománya
Eső cseppje mind lehull,
Egy közülük elgurul.
Csermely habján jut előre,
Úgy siet a menyegzőre.
Bükk-herceg a vőlegény,
Koronája nyári fény.
Ezüst patak lesz a párja,
Vízcseppekből szőve fátyla.
Szép szivárvány felragyog,
Indulhattok, vándorok!
Patakparton, hegyoldalban
Erdő dala zendül halkan:
Gyertek, gyertek, emberek,
Vár rátok a rengeteg!
Legyetek barátaim – „A
Bükk csavargó útjain!”
Jelige: Agricola1105
