Dayka Gábor | Esdeklés

(Miskolc, 1769 – Ungvár, 1796)

 

Te a bosszúállás hatalmas istene!

Kit nékünk rettegve imádni kellene;

Kit szűz szent anyáddal illet a tisztelet,

Választott híveid szent svadronja mellett;

Te, ki a zsidóktól midőn megbántattál;

Mózessel sok ezret köztök levágattál;

Te, ki megbosszúlod a hitetlenséget,

S nem engedsz a rossznak érni boldog véget;

Ki a nem pápistát halálra ítéled,

Mert nem méltó neki mennyben lakni véled:

Hatalmas istenség vond meg kézíjadat,

S szegezd az Aufklrung dögére nyiladat!

Meddig engeded még üldözni nyájadat

S eretnekek alatt nyögni szent házadat?

Nézd, búsult híveid bőrzsákba öltöztek,

Előtted szemökből könnyzáport öntöznek;

Porral hintegetik megbúsult fejöket;

Éles borotvákkal metélik testöket;

Böjtölve imádják felséges nevedet:

Csakhogy valahára betöltsék kedvedet:

Rettenetes isten! halld meg kérésünket,

Vigasztald már egyszer elcsüggedt szívünket:

Irtsd ki e világból e rút seprőléket,

Hogy Pius emeljen egész földön széket.

Akkor valamennyi klastromot szerzettél,

S belé valamennyi szent embert vezettél,

Leborulva áldják irgalmasságodat,

S hangos hozsánnával töltik be házadat.

Te, ki ama gonosz Voltairt megbüntetted

S végre önnön sz…t véle megétetted,

Amint Molnár János szemmel tapasztalta,

Hogy ette, s az ujjait utána megnyalta.

*

Te szép, te szeplőtelen szűz,

Te Jézus édes anyja!

Kiben soha Józsefhez tűz

Nem égett, mert szent Anna, –

Amint Duns Scotus mutatja,

És a priori vitatja –

Téged minden makula

Nélkül hozott világra.

 

Te tiszta szűz, hogy szenveded

E tisztátalanságot?

Nézd, az Aufklrung szarvat vetett:

S pusztítja a világot!

Mostan kérjed fiacskádat,

Hogy e rút pillangocskákat

Pókhálóba kerítse,

S a pokolba merítse.

 

Te, kit az én pennám tisztel,

Te kiért olvasót visel

Máriafi István híved,

S gyakran Eger városában

Esze nélkül jár magában,

S egy papiros szeletet

S tintás pennát hord kezében,

S megáll egy ház szegletében,

S menti becsületedet.

 

Oh, ha kedves volt előtted,

Amit eddig tett éretted

Csekély értékem és tollam,

Halld meg, kérlek, kérésemet:

 

Ihlesd szívemet s nyelvemet,

Hogy Trenket kifizethessem,

És Kazinczyt Szacsvaival

És Spielenberget Koppival

A csávába ejthessem.