Én láttalak a völgy szívében

252.

Én láttalak a völgy szívében

 

Én láttalak a völgy szívében,

azt hittem, hogy utolérlek,

úgy suhantam, mint a szellő,

mint egy kövér bárányfelhő.

 

Csupa tüll volt könnyű szoknyád,

pisztráng pikkely ezüst nyomán

táncoltál a vizek felett,

csillagfénnyel voltál tele.

 

Kék volt a tó, türkiz csoda,

nem hiányoztál még soha

annyira, mint tegnap este,

nyárson égett a nyár teste.

 

Jaj, előlem hová tűntél,

merre vagy most, kicsi tündér,

bükki erdőn, félhomályban,

vízesésnek fátyolában?

 

Minden éjjel téged látlak,

mindenkiben téged várlak,

hallom még a nevetésed,

te vagy örök menedékem.

 

Szalajka-völgy királynője,

smaragd tikok őrizője,

vigyázd álmom, tiszta legyen,

hadd lehessek újra veled!

 

Jelige: Álomszirup