(Esztramos, Jávorkút, Ómassa, Hámori tó)
Most járunk kökörcsin mezőkön,
tölgyest, fenyvest tartó hegytetőtök.
Itt a napsugár a földre hull,
a hűvös hárfán játszó szél az úr.
Néhol kazlakban pihen meg a rend,
a hegygerincen fészket rak a csend.
Azúrban fényes-arcú párkák,
frigyünket az égi szentek áldják.
Ballagunk, fejünk felett sármány,
kergetőző, tarka-fényű látvány.
Jávorkútról lejtőn visz az út,
sétánk Ómassa falujába fut.
Hámori tó felett köd-gomoly,
szivárvánnyal szőtt vízpára-csokor.
Talán Isten nyomát elértük,
ékesítve ezzel röpke létünk.
Jelige: Pandóra
