Érzékelés

149.

Érzékelés

 

Libbenő szélben szárnyaszegetten

rikkan egy holló, visszhangja forró.

Lépdel egy őz is, hallik egy bőgés,

reccsenő ágak, surranó lábak.

 

Zöldell az erdő nyári esőtől,

csillogó cseppek villognak szépen.

Kéklik a csermely, szürke a földje,

sárga a partja, megkoszorúzza.

 

Édesen terjed fénye epernek,

illata itt van, mézes bukéja.

Étvágyat gerjeszt képe a helynek,

jószagú étek, kellemes élet.

 

 

Jelige: Mardomán Nelli