Földi csoda

125.

Földi csoda

 

Nehéz az út mit meg kell tennem.

de ha felérek, jó a csendben.

Bizony már elhagy minden erőm.

Pazar a látkép, fenn a tetőn.

 

Mily csodás a Bél-kő teteje

olyan mint a világ közepe.

Minden vibrál, és a kilátás,

olyan, mint egy Isten-imádás.

 

S rendkívüli a látnivaló

Amolyan lélekvigasztaló.

Mintha a nagyvilágot látnám,

s ha hirtelen eltűnne, bánnám.

 

Lelkem megpihent, utam járom,

Ezüst levél libben az ágon.

Köszönöm e szép földi csodát.

Becsüld meg a Magyarok honát.

 

Jelige: Látomás