125. Fazekasné Szabján Erika: Földi csoda
Nehéz az út mit meg kell tennem.
de ha felérek, jó a csendben.
Bizony már elhagy minden erőm.
Pazar a látkép, fenn a tetőn.
Mily csodás a Bél-kő teteje
olyan mint a világ közepe.
Minden vibrál, és a kilátás,
olyan, mint egy Isten-imádás.
S rendkívüli a látnivaló
Amolyan lélekvigasztaló.
Mintha a nagyvilágot látnám,
s ha hirtelen eltűnne, bánnám.
Lelkem megpihent, utam járom,
Ezüst levél libben az ágon.
Köszönöm e szép földi csodát.
Becsüld meg a Magyarok honát.
Jelige: Látomás