23. Sovák Jenő és Jenőné: Gatyafék
Ősszel az apám kezébe’
Felmásztam a Kettős-bércre.
Jácctam volna fogócskát,
Ha nem nyom el a buzgóság.
Januárban a friss hóban
A lesiklást gyakoroltam.
Hátsóm most is zöldben-kékben,
Mert többnyire csak gatyaféken.
Ha rajtam múlna, tavaszra
Nem ülnék a teraszra,
A barlangokat járva
Jutnék el Miskolctapolcára.
Nyáron, ha betöltöm a hármat,
Építek egy szilvásvárat.
S megtöltik a várárkot
Szivárványos pisztrángok
Jelige: A kankalin sötétben virágzik