Fogta magát a dédesi gólya,
elrepült a nagy Lázbérci-tóra.
Ennivalót keresett,
békát, tücsköt, egeret.
Na de a tóban
megannyi hal van!
A partján körbe
megannyi szöcske!
Lakoma tárult
gólyánk elébe.
Örömében a dédesi gólya
visszajár már a Lázbérci-tóra.
Válogathat kedvére,
mi kerül a begyébe.
Eljön az idő,
hamar itt az ősz,
indulnia kell,
itt sose telel.
De a tavasz visszavárja,
és a kedves falucskája.
Üres fészke benépesül,
eledelt meg talál végül…
Neki ez a jó,
a Lázbérci-tó.
Jelige: Flamma