Hull rám a reggeli harmat.
Hajam szálán fut át s
lehull egy nedves levélre.
Az Olvasztó-tetőn sodorja,
s a Savós-völgybe érve,
hajtja a mélybe.
Szél borzolja,
viszi a Garadna felé,
ráül a patak vizére.
Ott egy szarvas vizet kér,
a csepp ráül agancsa hegyére,
s koronáján ragyog,
míg a gím fejét magasra tartva
bőg a hegy-katlanba.
Nyomában a harmatcsepp
lehull egy kőris-ágra,
csorog le bükki háncsra,
s tűnik el a gyökerek
körüli töbörbe,
a hegy magába issza,
s lélegzi vissza,
s a szél hátán homlokomra
ütve, szememben
cseppenként tör össze.
Jelige: Tánc