Hegyvidék az én világom

61.

Hegyvidék az én világom

 

Bükki  bércen, hegyen- völgyön, lelkem átjárja az öröm

Levelek közt napfény csillan, minden bajom, nyűgöm illan

Hegyvidék az én világom

Része vagyok  mikor járom

 

Úgy lépkedek ösvényein, levelek közt szűrt fényein

Minden kap egy távolságot, nyugalmas, békés másságot

Hegyvidék az én világom

Része vagyok  mikor járom

 

Fejem fölött harkály kopog, talpam alatt avar ropog

Bokorból őz szeme villan, a gazdája tovasurran

Hegyvidék az én világom

Része vagyok  mikor járom

 

A földre ha lepillantok, különös virágot látok

A Bükk sárga ibolyáját, páratlan kicsiny csodáját

Hegyvidék az én világom

Része vagyok  mikor járom

 

Magamba szívom az erdőt, az erdei jó levegőt

Ahogy sok száz ősöm szívta, búzát vetett, harcát vívta

Hegyvidék az én világom

Része vagyok  mikor járom

 

 

Jelige: Rímfaragó