Itt született az Óda

86.

Itt született az Óda

 

Hol József Attila állt régen

bámulva „az erdő taraját”

most én állok az erdőszélen,

csodálva a hegyek karaját,

melyek átölelik a völgyet,

mint borostyán öleli a tölgyet.

 

Sima tükrén a csendes tónak,

amit csak simogat a szellő,

amerre nézek, ring sok csónak,

s alattuk tükröződik a felhő.

Tudom, hogy itt született az „Óda”.

Nagy vers! Több mint hetven év óta.

 

Szárszón a miénk volt egy villa,

Amit én már régen elhagytam.

Ott Attilával együtt laktam.

Rég nem él már József Attila!

Közben felnőttem. Én még élek.

Ma már múzeum az a villa.

Az elmúlástól én se félek.

Most itt vagyok már hat nap óta.

Véges az élet, de örök az ÓDA!

 

Palota Szálló, 2004. augusztus 4.

 

Jelige: Lillafüredi faragott favirágok