166. Sebe Zsoltné: Lüktető élet
Cseng, bong az erdő, lüktető kezével
Körül ölel téged, de ritmusát nem érted
Szárnyaló élet zöld lombjával takar
Nem látod, merre lépj, indája mit akar
Sziklák, kövek mélyén titkos útját vájja
Gyors sodrású patak barlangját bejárja
Előbukkan újra, kénye-kedve szerint
Apró csermely játszik, majd átváltozik megint
Zúgó vízesés vad robajjal támad
Síkos nagy köveit nem járja a lábam
Alant látom, újra szelídül a lelke
Tavak hálójában elvész az ereje
Puha fövenyén sétálva mit látok?
Színes pillangók hada jár most táncot
Átalakulásuk természet csodája
Hernyó létük után királyság pompája
Jelige: Lüktető élet