234. Korponay-Szabó Péter: Madárlátta hősök
Csupán egy barna ecsetvonás
a kékeszöld bércvászon fölött,
egy éles szempár a Három-kő
s a Tar-kő magas csúcsa között…
Majd megremeg a levegőég,
szélsebes szárny árnyéka vetül:
felhasítja a felleg-köntöst,
smaragdhullámok közé merül.
Vigyázó szemek munkájáról
susognak a fehér mészkövek,
s az égi küldött is üdvözli
mind a láthatatlan hősöket.
Ujjongnak a völgyek s az ormok
és belezeng a bükki határ
mert otthonra lelt újra köztük
a délceg parlagi sasmadár
Jelige: Aquila.