Még férnek az ágra a tél jelei,
Jégről cseppen a fagyott eső.
A Bükk-erdő havába süppedő lábnyom
Roppanó lépés, nem viszi cél.
A törzs nem fázik, tűri a havat,
Mintha érezné, hogy attól szép.
A szél még csúszik, de hozza a meleget,
Egyre inkább kékül az ég.
Öröm van bennem, izzó parázs;
Harang nélkül is eljött a dél.
És bár ezt sem jelzi senki és semmi,
Érzem, hogy itt a Teremtő él.
Jelige: Havas Bükk
