Mindig ezt csináljuk

56.

Mindig ezt csináljuk

 

 

Vidáman csosszant lefelé a talpunk,

A Tar-kő púpja mögöttünk elmaradt.

Aztán valami csacskaságon összekaptunk,

S rosszkedvedtől felhős lett a nap.

 

Te balra mentél, én meg jobbra inkább.

Duzzogva caplattam egy másik hegyre fel.

A csúcson leültem, már sajgott mind a két láb,

De ment volna utánad, utánad menni kell.

 

Végül a cementgyár felé kanyarodtam,

És sok sört ittam a faluban, házi sört.

Aztán éjjel gyönyörködtem a csillagokban

És közben szemernyi bűntudat gyötört.

 

Sátorban aludtam fent az erdő szélén,

Aztán siettem volna, hogy megtaláljalak,

De messze jártál, s hátizsákod mélyén

A telefonom, s a kocsikulcs ott maradt.

 

Te akkor persze otthon voltál régen,

De én bejártam minden kis gyepüt.

Aztán Felsőtárkányban végre buszra ültem,

S a csend maradt csak ott, a néma Bükk.

 

Jelige: Mindig