102. Balajthy Ferenc: Nyárvégi dal neked
Gyapjas füstben kérődzik a délután,
Elkókad a lomb, árnyék a ház falán.
Dalt dudorászik magában a szellő,
Bújtatná a napot bús bárányfelhő!
A csendbe zárt viharok zaja kísért,
Virágok csókjától felzsong még a méh.
Áldott ezüstszirom hull a fejemre,
Egy lepke belehal a szerelembe.
Magot szór a gyom, mind rejtett ígéret,
Kiskertekben jár a lomha enyészet.
A tegnap ma volt ruhát ölt holnapra,
Fejkendős anyóka ül ki zöld padra.
Esti fény halványul, a csend eltemet,
Valaki elment, — de fogja kezemet!
Jelige: Csavargó