67. Kühne Katalin: Nyírbérci sziklán
Nyírbérci sziklán lepihenek
mátyás cserreg tücskök cirpelnek
héja köröz fenn prédára les
egér futkos bújik a lyukba
Dédes romjai leomlottak
körötte még hideg szél süvölt
de a fán sárgarigó füttyög
lenn tavasz zengedez
jég olvad bont rügyet levelet
csermely csobogása
nyári nap tüze izzó lánggal
hevíti testemet
bőrömre virágszirmok szállnak
ragyognak csillognak fénylenek
felderül a lelkem
sziklameredély hófehérben
ott muflon szökdécsel
alatta rudli vált át éppen
smaragdzöld hegytetőre érve
nézünk távoli kékbe
gyönyörködünk a messzeségben
aranyló sárguló levélben
fonnyadó avarban
őszi esőverte kalapban
ködrongyok áztatnak
versenyzünk a Szinva-patakkal
Jelige: Sziklaszirtek