Sulyok Vince | Eged felé
(Ménfő, 1932 – Oslo, 2009)
Itt kóborlok ma újra
az őszi délutánban
emlékeim nyomában,
hisz véled erre jártam.
Eged felé az úton
magányosan csavargok,
a fényképed kezemben,
szívemben édes arcod.
Távolról így vigyázlak,
így őrizem szerelmed,
mert szép vagy, mint a táj ma
és tiszta, mint a gyermek.