152. Doedens Miriam: Szél ha lennék

 

Szél ha lennék,

mást se tennék,

bejárnám a

bükki sziklák

minden ormát,

hasadékát,

bükkfák árnyán

megpihennék.

 

Lennék hajnal

harmatcseppje,

zöld levélen

megrezzenve,

megcsillanna

rajtam a Nap,

s meginnának

a madarak.

 

Minden lennék:

templomtorony,

hegymagasán

sziklaorom,

apátságban

harang volnék:

szállna dalom,

sose félnék.

 

Vagy lehetnék

piciny apró,

pirossipkás,

fürge manó,

két kezemmel

én a Bükkben

házat raknék

titkos csöndben.

Más vidékre,

messzeségbe

sose vágynék.

 

 

Jelige: Tóbile Nimmó