Tanár úrral a Bükkben

12.

Tanár úrral a Bükkben
(versciklus)

 

Vers 1.

Együtt jártuk a Bükk rögös útjait.
A Tanár úr és én.
Nem túráztunk túl sokat,
Hisz mindig csak a tanulás járt a fejemben.
A családi intelem.

 

Vers 2.

Bölcs mondását egy életen át megfogadám.
Minden hepe után hupa jön.
Azt mondta Ő akkor ott a hegyek tetején.

 

Vers 3.

Egy képet örökkön őrzök: Őt és a fehér tájét.
A bélapátfalvi mészkőbányáét.
Noha a képek elkallódtak, az emlék örökké él.

 

Szeretettel ajánlom e verseket Palotás László tanár úrnak, gimnáziumi éveim legnagyobb példaképének, fizika tanárának.

 

Jelige: Csavargó szívek