171. Molnár István: Tavaszvárás

 

Hó  alatt  rejtezik áhított kikelet

Alussza  álmát,békésen piheg

Fázósan  simul  óvó  Föld-anyához

Fagy  foglya  álmunk: virág-liget.

 

Jöjj  napunk   egyre  közelebb.

Űzd  el  bús  kedvünk hidegét!

Zöldre, vidító   színekre  vágyunk,

Várjuk  huncut  szemek  csábító  seregét.

 

Láng-szemetekben  felsejlik  jövőnk:

Illatozó  kertek,erdők,langy-meleg,

Óvó  kar, biztos  napi  menedék:

Egyetlen  nagy  kincsünk :  szeretet.

 

 

Jelige: MOLSTEFANO