110. Zoltán Iván: Vihar a Bükkben

Sétál a Bükkben egy művész.

Ámít, mint trükkben a bűvész.

Suhint és eltűnik minden,

Semmi van, már a nincs sincsen.

Eltűnik csúcsa a hegynek,

A völgyek ormokkal telnek.

Hegységből síkság lesz végleg

Mindenből elhúz a lényeg.

Homlokról elszálló felhő,

Felhőben nem kószál eső.

Esőből a víz elillan,

Egy villám feketén villan.

Mennydörgés némán dorombol,

A szélcsend dühöngve tombol.

A Bükkben levél se rebben.

Nem tört ki vihar még szebben.

Jelige: Kullancs