Vitkovics Mihály | Horváth Istvánhoz

(Eger, 1778 – Pest, 1829)

 

Pistám! Szeretnéd tudni, hol és mikor

S kiktől születtem? Kész vagyok e kegyes

Kivánatodnak megfelelni.

Ime tehát igazán leírom.

Egerben látám én legelőször is

A szép napunkat. Caniculába Kis-

Asszony vagyis tán Szűz havában,

Pontban tizennegyedik napon, dél

 

Tájban, midőn már Krisztus urunk után

Írnának íróink ezeren felűl

Hétszázat és melléje hetven-

Nyolcat. Atyám pap, anyám pediglen

 

Papné, ki gyakran szokta beszélni, hogy

Olyan pirosnak szült, valamint az ért

Rózsácska, minden csorba nélkül,

Hogy keveset pityeregtem. A fényt,

 

A tisztaságot s a muzsikát igen

Szerettem. Ép, friss voltam, egész gyerek

Koromban. A himlőt kivévén,

E nyavalyám nagyon elcsigázott.

 

Ezt átugorván, semmi bajom se volt,

Jól ettem, ittam, játsztam, az oskolát

Kedveltem és önként tanultam.

Pelyhes időmbe is égtem a szép

 

Lyányért, ha láttam, vert, dobogott, nyilalt

A szívem. E szent passio mostan is

Bánt. Ami a természetemnek

Bélyegit illeti, nyílt, igen nyílt

 

Szívű vagyok, sokszorta hamar hiszek,

Meg is haragszom hirtelen, ám csak egy

Jó szóra megbékélek. A szám

Ízibe, ami igaz, kimondja.

 

A titkokat megtartja. Hizelkedik

Olykor, de azzal senkinek ártani

Nem tud, csak a szűz gyermekeknek.

Gondolatim szaporák, merészek.

 

Ízlésem ép, jó érzeletim, hamar

Megilletődök, kedvem ébredt,

– – – – – – – – – – – – – –

S víg. Tüzes ösztönöm a dicséret.

 

Ezért akármit megteszek. Ez vihet

Tán sokra engem, hogyha időm leszen

S alkalmatosságom. Ami

Illeti képemet, azt te jobban

 

Festhedd. Ha zacskóm győzi, lefestetem

Számodra zsíros drága pofáimat

És Trézsidé mellé akaszthadd.

Addig is élj! Szerető barátod V.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..