(Eger, 1778 – Pest, 1829)
Repülj, repülj szelecske!
Misimhez, édesemhez.
Ha otthon ül s Egednek
Híres borát baráti
Közt issza félrevágott
Süvegben: öblösen fúrt
Kelyhére most virágzó
Ép rózsaillatocskát
Lehelj. Ha udvarában,
Ákásza zöld körében
Kazinczyját, a kedvest,
Forgatja: pajkosan rázz
Ajkára zöld levélkét.
Ha bús elandalgások
Között hever: szerelmet
Zsibongva lengj körülte.
Ha déli álmot alszik:
Lassún susogj felette.
De hogyha lyányt ölelget:
Bút hintegess reája;
S a lyányra átkot, átkot
Fuvallj, ki más szerelmét
Lopdossa és fogyasztja.
