Vitkovics Mihály | Nevemnapjára

(Eger, 1778 – Pest, 1829)

 

Zúg az ősznek langy szele, mord egünkrűl

A derek hullnak, Zsuzsi, kandallómnál

Jer, teríts asztalt, pecsenyét, kalácsot

Hozz hamar ennem.

 

Egri borral szűrd tele régi kelyhem,

Víg tanyát üssek nevem ünnepében,

S búfelejtésűl magyarán ihassam,

Kedvre ihassam.

 

Míg enyím volt szög Lidi, záporos csók

Közt mosolygván rám mai nap vidított;

Mostan ah! másnak kezein hevervén,

Másra nevetget.

 

Hej! az elmúlton mit evődjem: adsza

Bort; ivót dúdolj, Zsuzsi! míg te dúdolsz,

Búfelejtésűl magyarán iandom,

Kedvre iandom.

 

Novemb. 20-án 1802.